Bízz!

Másfél éve írtam egy verset egy ma is számomra leírhatatlanul fontos személynek. Épp egy kis biztatásra, pár kedves szóra volt szüksége. Engem megszállt az ihlet, és versben is igyekeztem támogatni őt. Ebből született a Bízz! című versem. Korábban már megosztottam a ,,nagy világgal" eme költeményem, de most más indok miatt került újra elő. 

Annyira érdekes az élet, és a maga módján csodás is. Mindig van valami kis meglepetése. Ma például úgy lepett meg, hogy egyszer csak tudatosult bennem, hogy szinte ugyanabban az élethelyzetben vagyok, mint másfél éve - amikor is írtam ezt a verset - az a bizonyos személy. Mindezzel egyidejűleg pedig beugrott ez a vers. Meglepett, hiszen nem magamnak, nem egy emlékem, vagy érzésem megörökítésének íródott, mégis nem csak mint alkotója, hanem, mint olvasója is eggyé tudtam válni vele. Meglepő, de egyben jó érzés, hogy egy saját versem így tud hatni rám másfél év távlatában. 

Örülök, hogy akkor megírtam ezt a verset. Tudtam ezáltal (is) segíteni valakin, ráadásul még tetszett is neki a vers, és ma már pedig magamon segít egy saját versem. :)

Íme hát ő:

Bízz!

(2017.06.06. B.S.)

Holnap reggel mi lesz?

A jobb, vagy a bal oldaladon ébredsz?

Meglátjuk, addig meg várunk.

Vagy inkább ne?

Legyen fény és zene!

Legyen tánc!

Legyen az álom valóság!

Élvezve a pillanatot,

Lélekben megkerülni a világot.

Szállni, eggyé válva a levegővel,

Töltsd meg a percet élettel!

Ezt az egy pillanatot, amiben vagy,

Égjen a szíved, hagyd!

Hagyd a szemed nézni,

Ne csak láss, merj lépni!

Az ismeretlen felé tekints,

A múltnak mosolyogva ints.

Érintsd meg más lelkét,

Ne bántson, ki mit vét.

A holnap miatt ne legyen gondod.

Alakul az, ahogy te mondod.

Ha szépet vársz, eljön hozzád,

Csak a szíved legyen tárt.

Hidd el, neked is minden menni fog,

Hát két kézzel várd, amit az élet hoz.

Ha a kanyar viharba visz,

Te legyél az, aki még mindig hisz,

A napsütésben, a tiszta égben,

Ott, ahol a szivárvány ébred.

Oda érsz el egy nap,

Hanyatt fekve várod a Holdat.

A csillagokat is nézed,

Ahogy kísérik minden éjjen.

Mellette ragyognak, és figyelik,

Ugye tudod, hogy Te is elérhetsz bármit?!

Higgy az utadban, higgy magadban.

Hidd el, hogy minden úgy van,

Ahogy lennie kell,

Ahogy a Hold feljön minden éjjel.

Ahogy megálmodtad azt a helyet,

Ami számodra tökéletes.

Éld meg ezt a pillanatot,

És hidd el, a Te csillagod is ragyog.

Most azzal foglalkozz, ami épp adott,

Nevetve várd, amit a jövő kanyarja hoz.

Holnap reggel mi lesz?

A jobb, vagy a bal oldaladon ébredsz?

Meglátjuk, de addig ne várjunk!