Enny csak.

Szerintem sokakkal megesett már, hogy egy régi barátjukban csalódtak. Ennyi leírás épp elég a következő vershez. 

Meglepő de, mint vers, a saját kedvenceim közé tartozik immár ez a kis apróság. :)

Ennyi csak.

(2019.01.24.B.S.)

Ennyi csak. Ennyi ez.

Hosszú évek barátsága, de minek?

Hogy ha látsz, átnézz rajtam?

A földről lényed föl ezért kapartam?

Ezért tartottam, hogy sírj a vállamon,

Majd megnyugvást adott két karom.

Hát ezért.

Vajon a semmiért?

Nem! A múltban megérte minden,

S semmit sem bánt meg szívem, lelkem!

Hogy a legsötétebb óráidon is melletted voltam,

Ma már kit izgat. S az, hogy én hova jutottam?

Hogy annyit aggódtam, s féltettelek,

Csak jól legyél! - nekem mennyit jelentett.

Nem kértem semmit, és most se fogok.

Csak bánt, hogy itt vannak ezek a sorok.

Hogy vagy? Mi újság Veled?

Már meg se kérdezed.

Minek is kérdenéd?

Az életed más irányt vett.

S az enyém szintén,

A boldogságnak adva teret.

Jobb is ez így. Te ott, én máshol.

A legjobbakat, régi barátom!