Mi sosem hervad el

,,Ki adhatna nekem olyat, mi értékét őrzi?

A szeretetet kinek a szeme tükrözi?

Ki tekintetében látom azt, mi csak nekem szól,

Ki takar be este, ha elalszom?

Ki az, aki megnyugtat, ha álmom felkavar,

Aki az éjszaka közepén is eltereli a bajt?

Ki akkor is figyel rám, ha én se magamra,

Akinek fontos lelkem nyugalma.

...

Ránézni, ahogy más nem,

Halkan súgni füleibe, ,,Szeretlek Édesem!".

Arcához simítani arcomat,

Tudni, amit nem szabad.

Mellkasára letenni fejemet,

Hallani, ahogy szíve ver, s szeret engemet.

Ő az, ki más, mint a többi,

Ő más, s ezt a szívem is érzi.

Kitől kaphatnék virágot, mi nem hervad el soha?

Tőle! Tőle van az a piros rózsa."